Úgy gondolom, remek módszer a konnektivista tanulásszervezés!
Hiszen nekünk is ebben van részünk a blogkészítés feladatok elvégzése révén. A félév során feldolgozandó 3 téma – a netgeneráció, a csoportban tanulás témája, valamint a konnektivizmus témaköre – egyre beljebb vitt a fogalmak sűrűjébe. A témák egymásra épülése révén vált igazán érthetővé számomra a tudásalapú társadalom tanuláselmélete, a konnektivizmus.
A konnektivizmus alapját Georg Siemens alapozta meg. Kulcsár Zsolt nem a fogalom technikai (elektronikus eszközökkel támogatott információcsere, web 2.0 szemlélet használata) tartalmát, hanem elsősorban pszichológiai oldalát ragadta meg. Szerinte is a tudás egy hálózat. A hálózat csomópontjai a legkisebb értelemmel bíró egységek, a fogalmak. Köztük az élek biztosítják az asszociációs kapcsolatot.
Természetesen ez a hálózat egyénenként különböző, egyedi. A tanulás során az új fogalmakat a meglévő tudáshálóba igyekszünk bekapcsolni – vagy új asszociációk kiépítésével, a meglévők átalakításával, vagy új csomópontok kialakításával. Értelemszerűen az új csomóponthoz kapcsolódhatnak a régiek is –a maguk asszociációival együtt. A konstruktivista szemléletnél ez az értelmezés éppen ezzel több.
A blog megírásához fel kellett idéznem az alapvető fogalmakat, a négy tanuláselméletet és azok különbözőségeit - Kulcsár Zsolt ezt a meglévő tudásháló „előfeszítésének” nevezi.
A konnektivista tanulási módszer segítségével igaz, hogy több idő alatt (hiszen órákat töltöttem el az interneten keresgélve, tanulmányokat olvasva, videót hallgatva, ábrákat keresgélve, blogokat olvasva), de jóval hatékonyabban tudtam „tanulni”. A motiváció nem csak a feladat elvégzésének kényszere (teljesíteni kell a félévet) volt, hanem már belső motiváció is – a feladat, a fogalom megértése, értelmezése, önálló vélemény kialakítása.
A konnektivizmus konstruktivizmussal közös eleme, hogy a tanulás maga a motivációra erősen épülő belső folyamat eredménye, intraperszonális tevékenység is. Azonban eltér tőle abban, hogy a kapcsolatokra, emberi kapcsolatokra fókuszál. Az embert nagymértékben inspirálja a közösségben való tanulás. A vélemények különbözősége befolyásolja, formálja az egyéni gondolkodásmódját. A gondolkodásunkat meghatározó hangsúlyos csomópontok mellett a kevésbé hangsúlyosak finomítanak, hangolnak minket, teszik egyedivé a látásmódunkat, személyiségünket. Mindenki tanul valamit mindenkitől – a különböző tudáshálók újabb élekkel és csomópontokkal bővülnek. Egymás blogjainak elolvasása újabb és újabb gondolatokat ébreszt az emberben.
Kulcsár Zsolt, Fehér Péter és Ollé János módszertani beszélgetését hallgatva Ollé János szavai gondolkodtattak el igazán. A felsőoktatásban való alkalmazhatóságának negatív oldalai között nem csak a kényszerű motiváció hatását, hanem az online-eszközök használatának szintjét is megemlíti. A konnektivista tanulási módszerhez igazából nem elegendő az eszközhasználat, hanem rutinos eszközhasználat szükséges. Nem elegendő ismerni a blog, a twitter, a hírmegosztók, a kép- és videómegosztók működését – az igazán konnektivista tanuláshoz ezek gyakorlott, mindennapos használata szükséges. (És ezzel elérkeztünk ismét a netgeneráció témájához…, a miben is kell még fejlődni témaköréhez...)
Ebben azt hiszem mindnyájunknak fejlődni kell ahhoz, hogy igazán konnektivista módon tanuljunk!
